Település:
Budapest, 1. kerület


Krisztinavárosi Havas Boldogasszony-plébániatemplom


A krisztinavárosi Havas Boldogasszony-plébániatemplom római katolikus templom Budapest I. kerületében, a Krisztina téren. Műemléki védelmet élvez

Helyi elnevezései Krisztina téri templomKrisztina-templom vagy Alsó-Krisztina (a Felső-Krisztina néven emlegetett, hivatalosan Keresztelő Szent János-templom az Apor Vilmos téren található).

Történelem

Buda lakosságát a 17. század végén, 18. század elején pestisjárványok pusztították. Franczin Péter Pál itáliai származású kéményseprő mester, a Budai Várban lakó módos polgár 1694-ben fogadalmat tett, hogy ha ő és családja megmenekül, elzarándokol az észak-itáliai Vigezzo-völgy Mária-kegyhelyére, Ré községbe az ottani Vérehulló Szűzanya kegyképéhez. A zarándoklatról a kegykép másolatával tért vissza Budára, és budai szőlejében fából fogadalmi kápolnát emeltetett. A kegyképet az akkor még Vérkápolnának nevezett épületben helyezte el. Az 1723-as tűzvészben a kápolna leégett, a kegykép azonban átvészelte azt. Az immár kőből újjáépített kápolna zarándokhely lett; eleinte jezsuiták, majd kármeliták gondozták. 1751-ben Mária Terézia királynő is meglátogatta a kegyképet. 1757-ben XIV. Benedek pápa hozzájárult, hogy a Vérkápolna búcsúja Havas Boldogasszony ünnepén, augusztus 5-én legyen.

A lelkipásztori feladatokat 1791-től 1821-ig ferencesek látták el a budavári plébániáról. Krisztinaváros kiépülésének köszönhetően nagyobb templomra lett szükség, amelynek alapkövét 1795. szeptember 13-án rakták le, és két év alatt épült fel Groll Fábián ferences atya irányításával, Hikisch Kristóf tervei szerint. Hikisch terveiből, a főhomlokzat lendületesen hullámzó alakja pénz hiányában sajnos nem épülhetett meg. Helyette feszesen síkba komponált, lehiggadt homlokzat készült. A régi kegykép az új templomban is főhelyet kapott. (A kegyképnek két másolata is van, a makkosmáriai templom és a Pesti Ferences Templom oltárképe.) A mellékoltárképek (Szent Anna, Fájdalmas Anya, Nepomuki Szent János és Mária Magdolna) 1811 és 1815 között készültek el. 1821-ben önállósult a krisztinavárosi plébánia; első plébánosa Majsch Jakab lett. A Budai Vár 1849-es ostroma idején a templom tetőzete erősen megrongálódott. A hibákat Hild József irányításával javították ki. A tető után néhány évvel a homlokzaton több módosítást hajtottak végre. A főhomlokzat fölötti tornyot is átépítették.

A krisztinavárosi templomban tartotta esküvőjét gróf Széchenyi István és Seilern Crescence 1836. február 4-én, és napra házasságuk első évfordulóján itt keresztelték 1837. február 3-án született első gyermeküket, Bélát. Ugyancsak itt keresztelték 1848. augusztus 5-én az akkor 10 napos – és a „fizikusok fejedelmévé” lett – Eötvös Lorándot. Továbbá ugyancsak itt tartotta esküvőjét „az anyák megmentője”, Dr. Semmelweis Ignác és Weidenhoffer Mária 1857. június 1-jén. 1877–78 között egy éven át itt segédlelkészkedett az ifjú Csernoch János, a későbbi bíboros, a Magyar Királyság érsekprímása.

Krisztinaváros 1875-ben: előtérben a Budai Színkör épülete, középen a templom, jobbra mellette a Karátsonyi-palota, mögötte hátul a Déli pályaudvar

1919. június 22-én Cserny József egy fél század vöröskatona élén rátámadt a templom körül úrnapi körmenetet járó hívekre, és több lövést adott le rájuk; dr. Dénes Artúr ügyvéd a támadásban életét vesztette.

A templom mai alakját az 1943–1944-es[10] bővítéssel nyerte el: Brestyánszky Tibor és Borsos László építész irányításával a templomot a szentély irányában kibővítették (meghosszabbították). Az eredeti 1796-os főoltár megóvása érdekében első lépésben az oltárépítmény alá síneket helyeztek el, majd acél görgőkön kézi csörlőkkel arrébb vontatták. Ezután a szentélyfalakat is hasonló technológiával tolták utána. Az így szabaddá vált helyre szegmensíves záródású kis kereszthajót falaztak. A templom restaurálása során feltárták a szentély eredeti kupola-freskóját. A II. világháború alatt Szabó Imre későbbi püspök volt a plébános.

1956-ban és azután is rendszeresen orgonált a templomban Czigány György.

1993-ban alapították a plébániához tartozó Szent Gellért Katolikus Általános Iskolát, amely 1997-ben gimnáziummal bővülve 12 évfolyamos iskolává vált. A templom és a gimnázium közötti téren áll Budapest legrégibb Szeplőtelen fogantatás szobrának másolata (az eredetit 1927-ben a Fővárosi Múzeumba szállították.

Forrás: Wikipédia

 

 

 

Kiemelt ApróHirdetések

További kiemelt ApróHirdetések »

 

 

 

Helyi látnivalók

További helyi látnivalók »

 

Helyi Programok / események

További helyi programok / események »

 

Helyi szolgáltatók

További helyi szolgáltatók »